Címlap Villamos szakmai rendszerszemlélet Villamos szakmai rendszerszemlélet 7

Villamos szakmai rendszerszemlélet VII. Védővezetős érintésvédelem

A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított cikksorozat (1., 2., 3., 4., 5., 6.)  első részében meghatározott, villamos szempontból összefüggő, illetve egymással kapcsolódó villamos és nem villamos szerkezetek erősáramú, valamint villám- és túlfeszültség-védelmi szempontból egy rendszerként kezelendők. Korábban ez a szemlélet nem volt ilyen egyértelműen szükséges, az élet- és vagyonbiztonság műszaki feltételei azonban ezt a mai kor szintjén már megkövetelik.
A vezetőképes – villamos, épületszerkezeti és egyéb – elemek sorában most a védővezetős érintésvédelem e rendszerben elfoglalt szerepének és kialakításának tárgyalására kerül sor.

 

 

1. kép: Az áramütés veszélyeinek helyzetei
(a nagyításhoz kattintson a képre!)

A villamos energia szállítása és elosztása életvédelmi szempontból veszélyes feszültségek alkalmazásával történik. Ezért a villamos energia felhasználásának legalapvetőbb követelménye a villamos biztonság, az áramütéses balesetek kialakulásának, kialakulási lehetőségének megelőzése, illetve megakadályozása. A védekezés erre megfelelő elvek alapján kialakult műszaki eszközrendszer és intézkedések által lehetséges. A rendelkezésre álló lehetőségek közül az egyik a védőföldelés. Villamos szempontból két pont között úgy lehet megakadályozni a nem kívánt potenciálkülönbségek felléptét, hogy közöttük megfelelő vezetőképességű összeköttetést létesítünk. A védőföldelés is így „működik” annak érdekében, hogy a védendő készüléktesteken a földhöz (a helyi földpotenciálhoz) képest villamos hiba fellépte esetén se léphessen fel meg nem engedett értékű érintési feszültség, védőföldelést alkalmazunk. Megoldásként helyi földelést kell telepíteni és ezt védővezetővel össze kell kötni a védendő készüléktestekkel.
Az áramütés elleni védelem mostani, szabványos alapelve az, hogy egyrészt a veszélyes aktív (tehát az üzemszerűen, életvédelmi szempontból veszélyes értékű feszültség alatt álló) részek ne legyenek érinthetők, másrészt az, hogy a megérinthető részek ne legyenek és ne lehessenek veszélyesen aktívak. Ennek az elvnek egyaránt teljesülnie kell hibamentes állapotra és egy hiba felléptének állapotában is. Az elv nem új, a megfogalmazás viszont igen.
A védőföldelés, a védővezetős érintésvédelem módszere egyszerűnek tűnik, ennek ellenére a gyakorlatban nagyon sok probléma fordul elő.

Egy kis áttekintés – a villamos biztonság

2. kép: A PEN-vezető szétválasztása egy épület méretlen főelosztójának PEN-sínjén, ami fő földelősín
(a nagyításhoz kattintson a képre!)

A védőföldelés, mint védelmi megoldás a villamos energia energiahordozóként történő felhasználásának kezdete óta ismert. Minden feszültségszinten alkalmazott hatékony eljárás az ellátó rendszer földelési típusától függetlenül. A védővezető PE jelölése az angol protective earth kifejezésből származik, védőföldelést jelent, amit úgy kell érteni, hogy a PE vezető a védőföldelést megvalósító vezető.
Mivel a szigetelt hálózatok csak korlátozott kiterjedésűek lehetnek, ezért a közcélú, kisfeszültségű hálózatok egyik vezetője a világon mindenütt földelt. A földelt vezetőt nulla vagy neutrális vezetőnek nevezzük (N vezető), szemben az aktív vezetővel, ami a földhöz képest feszültség alatt áll. A N vezető üzemáramot vezet. Rajta egyfázisú esetben a fázisáram, háromfázisú esetben a három fázis áramainak eredője folyik. A N vezető meghatározott műszaki feltételek mellett (lásd később) PEN vezető lehet, ekkor elláthatja a védővezető funkcióját is. A PEN jelölés a PE és a N vezetők jelölésének összevonása. Előbbieknek megfelelően a PEN-vezető egy vezetőként látja el a védőföldelést közvetítő védővezető és az üzemi áramot vivő nullavezető funkcióját, róla egyaránt leágaztatható PE és N vezető (a szükséges számban). Igen lényeges, hogy PEN vezetőről beszélünk és nem NPE vezetőről, mivel a vezető két funkciója közül a védővezető funkció az elsődleges.
A PEN vezető védővezetőként való felhasználása biztonsági szemponthoz kapcsolódik, ezért nagyobb súlyú, a N vezető funkció a másodlagos. Ez könnyen megérthető, hiszen ha a PEN vezető folytonosságával nincs semmi probléma, akkor funkciója természetesen N vezetőként is zavartalan. Fordítva ez egyáltalán nem igaz. A PEN vezető a tápláló hálózat földelési rendszerén kívül más földelőkkel, földelő-berendezésekkel is kapcsolatban lehet, sőt, ez TN rendszerű fogyasztói/felhasználói vezetékhálózatok esetében szükséges, ezért szabványelőírás . Ha ugyanis a villamos táplálás PEN vezetőjében szakadás lép fel, akkor a fogyasztói/felhasználói vezetékhálózathoz tartozó földelő-berendezésen keresztül a fogyasztói berendezések üzemárama a föld felé fog folyni. Ez az áram a földelő-berendezés földelési ellenállásán feszültségesést okoz, ami a védett készülék testeken akár veszélyes értékű potenciálemelkedésként jelenhet meg. Ennek elkerülésére a PEN vezetőket mindig fokozott szakmai gonddal kell létesíteni, és villamos kötéspontjaikat ennek megfelelően kell szerelni.
Hazánkban a kisfeszültségű elosztóhálózatok 230/400 V-os névleges feszültségű, háromfázisú feszültségrendszerek, csillagpontjaik közvetlenül (mereven) földeltek. A kisfeszültségű hálózatokat tápláló közép-/kisfeszültségű transzformátorok szekunder tekercseinek csillagpontjai egy-egy PEN sínre csatlakoznak, ezek a sínek vannak „mereven” földelve. A kisfeszültségű hálózatok PEN vezetővel rendelkező négyvezetős rendszerek (ugyanakkor lehetnek olyan négyvezetős rendszerek is, amelyekben a három fázison kívül csak PE vezető van). A PEN vezetők keresztmetszetei megfelelően nagyok, csak szerszámmal bontható villamos kötéspontokkal rendelkeznek és a hálózatok nyomvonala mentén e vezetők tervszerűen, több ponton földeltek.
Azt ugyanakkor soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hálózatok PEN vezetői kizárólag a hálózat számára PE vezetők! A hálózattól, annak földeléseitől eltávolodva – egy olyan vezetővel, ami a PEN vezetőre csatlakozik –, a PEN vezető potenciálja egyre inkább olyan idegen potenciállá válik, aminek érintése veszélyes is lehet. Ennek oka az, hogy a PEN vezetőn állandó üzemáram folyik, a rajta folyó üzemáram mérhető értékű feszültségesést okoz, ezért korántsem abszolút nullapotenciálú. A PEN vezetőn ugyanakkor zárlati áram is folyhat, amikor a hálózatról táplált berendezés valamelyikén hiba, zárlat lép fel. Ekkor a PEN vezető feszültségesése (és egy távoli földpotenciálhoz képest mérhető potenciálemelkedése) már életvédelmi szempontból veszélyes értékű lehet, legkedvezőtlenebb esetben elérheti a fázisfeszültség felét.

3. kép: Felül -> A védővezető csatlakoztatására szolgáló kapocs jele, alul -> A kettős-, illetve megerősített szigetelésű készülék jele

Ha a testünk a földdel vezetőképes kapcsolatban van, a fázisvezetők érintése életveszélyes. Ugyanígy életveszélyes a villamos hiba miatt feszültség alá került és az arra illetékes védelmi eszköz által bármely okból le nem kapcsolt táplálású villamos készüléktestek érintése. Mivel testünk jelentős víztartalma folytán vezetőképes (ellenállása a körülményektől függően pár száztól pár ezer ohmig terjed), testünkön keresztül könnyen életveszélyes áramerősség-értékű zárt áramkör alakulhat ki. Az áramkör a fázisvezetőtől a föld közvetítésével az ellátó transzformátor csillagpontjáig bezárólag jön létre.
Az 1. sz. ábrán megjelenített emberek áramütés veszélyét jelentő villamos szituációkba kerültek. Az 1. számmal jelölt személy áramütést kap, mert fázisvezetőt érint, miközben a földtől nincs elszigetelve. Ebben az esetben nincs érdemi jelentősége annak, hogy milyen földpotenciálon áll. A 2. számmal jelölt személy nem kap áramütést akkor sem, ha az általa érintett villamos készüléktest egy éppen fellépő villamos hiba folytán feszültség alá kerül, mivel a készülék védővezetőn keresztül össze van kötve a helyi földpotenciált képviselő földelőrendszerrel. Látható, hogy a négyvezetős (PEN vezetővel rendelkező) hálózatról a halványan bekeretezetten jelölt villamosenergia-felhasználási hely PEN vezetőn keresztül kap ellátást, a felhasználói vezetékhálózat betáplálásában azonban a PEN vezető szétválik N és PE vezetőre, és a továbbiakban a felhasználói vezetékhálózat ötvezetős kivitelű. A 3. számmal jelölt személy veszélyben van, mivel egyidejűleg két, egymáshoz képest idegen potenciálnak minősülő potenciált érint meg. Ha a hálózat PEN vezetőjén zárlati áram folyik és emiatt megnő rajta a feszültségesés, ez a személy is áramütést kaphat.
A közcélú, kisfeszültségű hálózatok földelt csillagpontja és az életvédelmi szempontból veszélyes értékű feszültségek alkalmazása miatt a földtől el nem szigetelt villamos környezetekben a fázisvezetők közvetlen, vagy vezetőképes kapcsolaton keresztül történő közvetett megérintése (pl. hiba esetén) súlyos, akár halálos kimenetelű áramütéshez vezethet. Az emberi szervezet kimondottan rosszul reagál a rajta áthaladó 50 Hz frekvenciájú áramra. A kisebb értékű, 10-20 mA-es áramok már igen kellemetlenek, erőteljes izom-összehúzódással és hosszan tartó zsibbadással járó áramütést okoznak, az 50-100 mA t elérő áramértékek pedig az izomgörcsön kívül már légzésbénulást, szívremegést (fibrillációt) is okozhatnak. A következmények könnyen halálosak lehetnek, amennyiben nincs jelen igen gyorsan és szakszerűen beavatkozó segítségnyújtó, de sajnos előfordul, hogy az elsősegélynyújtás sikertelenül végződik. A baleset lefolyása és súlyossága természetesen egyaránt függ a bekövetkezés körülményeitől, az emberi testen belüli áramúttól és a balesetes fiziológiai tényezőitől (test sótartalma, izzadás stb.).

4. kép: A mért fővezeték PEN-vezetőjének épületfalon elhelyezett tokozatban történő szétválasztása telekhatáron elhelyezett fogyasztásmérés esetén /a túlfeszültség elleni védelem első két fokozatának feltüntetésével/
(a nagyításhoz kattintson a képre!)

A védővezetős érintésvédelem kialakítási szempontjai
A védőföldeléssel ellátott készüléktesteken megfelelő villamos méretezés esetén nem tud veszélyes értékű feszültség megjelenni és fennmaradni, a hibaáram útja pedig megfelelően kis vezetékimpedancián keresztül van biztosítva a föld felé, nem okozva további veszélyeztetést. A hibahelyen kialakuló és a védővezetőn keresztül a föld felé folyó hibaáram túláram elvű vagy áramösszegzés elvű érzékelése egyaránt lehetséges, és így a hibás készüléket ellátó áramkör táplálása előírt időn belül lekapcsolható.
A védőföldelés egyszerű, megbízható védelmi módszer, a gyakorlatban jól alkalmazható és megfelelő biztonságot nyújt. Mindezt persze csak akkor, ha szabványos és szakszerű a tervezés és a kivitelezés. Mint alább látni fogjuk, az áramütés elleni védelem témakörének számos fogalma az európai szabványok életbe lépésével tulajdonképpen újbóli elsajátítást igényel. Talán nem haszontalan áttekinteni, hogy is van ez.
A védőföldelés alkalmazása során a helyi földpotenciált vezetékes úton rá kell csatlakoztatnunk minden olyan villamos szerkezet érinthető fémrészeire (a készüléktestekre), amely megérintése meghibásodás esetén veszélyes lenne. A nagyobb fémfelületek, különösen, amelyek megragadhatók, ilyen szempontból kiemelten veszélyesek.
Mindig szem előtt kell tartani, hogy védőföldelés céljára csak és kizárólag az épület, létesítmény saját földelőrendszere által képviselt helyi földpotenciál használható fel! A védőföldelést nem a fogyasztásmérő-helynél, vagy egyéb helyen, hanem a villamos energia felhasználási helyén kell megvalósítani.
A táphálózatról már szó volt. A transzformátorok csillagpontjai mereven földeltek és a közcélú, kisfeszültségű hálózatok neutrális vezetője mindenhol PEN vezető, így e hálózatok négyvezetős TN C rendszerek.
A villamosenergia-felhasználási helyek csatlakozása is négyvezetős rendszerben (egyfázisú esetben kétvezetős rendszerben), PEN vezető alkalmazásával történik. Mindenkor tudni kell és figyelembe kell venni, hogy a PEN vezető egy adott földelt szerkezethez, valamely földelőrendszerhez képest egészen addig idegen potenciál (távoli földpotenciál), míg a földelőrendszerrel való szándékos villamos összekötés meg nem történik! Az ennek szabványos megvalósítását eredményező megoldások a későbbiekben részletezettek.
Az üzemszerűen feszültség (veszélyes feszültség) alatt álló részeket az európai szabvány veszélyes aktív részeknek nevezi. A veszélyes aktív részek közvetlen megérintésének lehetőségét mechanikai akadályokkal, megfelelő villamos szigetelésekkel, illetve ezek kombinált megoldásaival lehet megakadályozni (védőfedés, burkolat, akadály, illetve elszigetelés stb.). E módszerek korábbi szabványok szerinti megnevezése közvetlen érintés elleni védelem volt, most a veszélyes aktív részek megérintés elleni védelmét a vonatkozó szabvány alapvető védelemnek nevezi (az alapvédelem szó alkalmazása itt nem megfelelő, mert az a túláram elleni védelemben használatos szakmai fogalom).
A villamos készüléktestek üzemszerűen nem állnak feszültség alatt (nem aktívak), egyszeres hiba fellépte esetén pedig nem szabad áramütésnek bekövetkeznie. A hálózatokról galvanikusan el nem választott módon üzemelő (villamos leválasztás nélküli) kisfeszültségű villamos szerkezetekre vonatkozóan két védelmi megoldás lehetséges.
1. A villamos készüléktestnek van olyan érinthető fémrésze, ami villamos hiba fellépte esetén aktívvá válhat, azaz feszültség alá kerülhet. Az ilyen villamos készülékek az I. érintésvédelmi osztályba tartoznak, védővezető csatlakoztatására szolgáló villamos kapcsuk van és azokat védővezetős érintésvédelemmel kell ellátni. A védővezető bekötési pontja szabványos jellel van ellátva (2. a. ábra), ez alól a csatlakozó dugók kivételt képeznek.
2. A villamos szerkezet (gyárilag) olyan – kettős, vagy megerősített – szigeteléssel van ellátva, amely egyidejűleg látja el az alapvető védelem és a hibavédelem funkcióját. Az ilyen villamos szerkezetek a II. érintésvédelmi osztályba soroltak és erre vonatkozó jelöléssel vannak ellátva (2. b. ábra). Ezek a készülékek nem rendelkeznek védővezető csatlakoztatására alkalmas kapoccsal, nem csatlakoztatható hozzájuk védővezető és ez nem is megengedett.

A védővezető szabványos színjelölése zöld-sárga csíkozás (műanyag szigetelésű vezetőn éppúgy, mint pl. laposacélon, festve).
A védővezetők rendszere éppúgy faág-struktúrájú, mint a nulla- és a fázisvezetőké. A PE jelű védővezető az erősáramú vezetékrendszerekhez tartozó vezető, a nulla és a fázisvezetőkkel együtt, azonos védőcsőben, azonos szerkezetben vezetendő .
A vonatkozó szabványelőírásoknak megfelelően minden áramköri végponton rendelkezésre kell állnia védővezetőnek. Ez attól függetlenül előírás, hogy az egyes áramköri végpontokon I. vagy II. érintésvédelmi osztályba sorolt villamos szerkezet fog üzemelni.

A PE vezetők indítása
Mint a földelőrendszer kialakításánál szó volt róla, az épületek villamos berendezéséhez tartozó földelőberendezésnek érintésvédelmi szempontból nevesített központi villamos kapcsa a fő földelősín, illetve kapocs, innen kell indítani a védővezetőket. Minden vezetőt önálló kapocsból kell indítani!
Az európai szabványok nem adnak gyakorlati előírásokat a fő földelősín kivitelére vonatkozóan, és ebből elég sok probléma származik. Természetesen az előírások egyértelműek, de a szabvány a helyes, illetve elfogadható elhelyezési, kialakítási módokat nem tárgyalja. Ugyancsak sajnálatos, hogy az oktatás sem fordít megfelelő figyelmet a szabványok tartalmára, és az is, hogy az ennek megfelelő villamos termékek terén is sok a hiányosság, kisebb-nagyobb szabványtalanságokat is beleértve.
A fő földelősínnek a villamos (érintésvédelmi) szempontból védendő épület villamos berendezésében kell lennie. Az épület villamos berendezése alatt itt a vezetékhálózatot kell érteni. Sajnos viszonylag gyakori, de súlyos villamos kivitelezői hiba, hogy a fő földelősínt nem az épületen, illetve az épületben elhelyezett villamos berendezésben alakítják ki. PE vezetőket csak az épület saját földelőrendszerére csatlakozó fő földelősínről szabad indítani! Ha védőföldelés céljára nem az épület alatt vagy az épület körül elhelyezett földelőkből kialakított földelőrendszert használjuk, akkor az épület védővezetőinek potenciáljai nem lesznek azonosak az épület alatti talajfelület potenciáljával, azaz az épület potenciáljával! Ez esetben akár villámcsapás, akár erősáramú villamos hiba miatt az épületen belül egyébként meg nem engedhető, veszélyes, illetve káros potenciálkülönbségek fognak megjelenni.
A PE vezetők indításának villamos pontja szoros összefüggésben van a PE és az N vezető(k) PEN vezetőről történő szétválasztásának megvalósításával, ami a csatlakozó főelosztó szükségességével, illetve helyével, valamint a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésével kapcsolatos.
A csatlakozó főelosztó létesítése a közcélú, kisfeszültségű hálózatra csatlakozás módjával, illetve a méretlen fővezetéki elosztás szükségességével áll kapcsolatban. Korábban a témakörben már jelent meg cikk. Földkábel-hálózatról történő csatlakozás esetén mindig szükséges csatlakozó főelosztó. Ha a csatlakozó főelosztó az épületen van, annak függvényében kell vagy lehet a fő földelősín a csatlakozó főelosztó PEN sínje, hogy hol szükséges vagy hol célszerű a PE N szétválasztás, azaz, hogy hol lesz a TN C és a TN S rendszerek határpontja (ahol a négyvezetős betáplálás már ötvezetős fogyasztói hálózatot táplál meg).
Ha a közcélú, kisfeszültségű hálózatra csatlakozás egy csatlakozási ponton keresztül több fogyasztói/felhasználási helyet lát el, akkor méretlen fővezetéki elosztás kialakítása szükséges. A fővezetékeknek már tartalmazniuk kell a PE vezetőket, ötvezetős rendszerekként létesítendők. Épületen belül nem alkalmazható PEN vezető, a fővezetékeket TN S rendszerként kell kialakítani, ahol a vezetékrendszer része a PE vezető. Bár korábban a szabvány megengedte, a kóboráramok kialakulása miatt nem szabad az épületen belül PEN vezetőt alkalmazni. Mindezek miatt több fogyasztói/felhasználási hely ellátása esetén a fő földelősínt méretlen fővezetékek indítási pontjánál kell kialakítani. Erre mutat megoldást a 3. számú ábra. Az ábrán az egyes elemek szabványos, illetve jogszabályban meghatározott megnevezései is fel vannak tüntetve. Minden vezeték önálló kötéspontról indul.

A fő földelősín kialakításánál célszerű a PEN sín végét (egy erre a méretre elkészített nyíláson keresztül) a berendezésből kivezetni és a földelőrendszerről érkező földelővezetőt ide kötni. A fő földelősín e szakaszáról szükség szerint EPH vezető is indítható. Nem tiltott, de kisebb üzembiztonságú megoldás, amikor a földelőrendszerről érkező földelővezető egy kötődobozba érkezik, és onnan legalább 16 mm² keresztmetszetű sodrott rézvezetővel csatlakozik tovább a PEN sínre, mint fő földelősínre. Ekkor az elkészítendő villamos kötésekre fokozott gondot kell fordítani! Préselhető elemek alkalmazásánál csak olyan saru alkalmazható, amely a zárlati áramokra is megfelelő kivitelű, mivel a fővezetéki szakaszokon mindig számítani kell rész-villámáramok megjelenésére, és nem megengedhető, hogy a földelővezető vagy valamely védővezető kötése megsérüljön, netán elfröccsenjen. Gondoljunk bele annak lehetséges következményeibe, ha a földelővezetőben vagy valamely védővezetőben szakadás következne be. Egy villamos hiba (készüléktest-zárlat) esetén a fázisfeszültség jelenne meg minden, az adott áramköri rendszerhez tartozó, arra csatlakozó készülék testen! Ilyet nem szabad megkockáztatni!
A fő földelősín természetesen a csatlakozó főelosztó PEN sínje is lehet. A fő földelősín pecsétzárazott térrészből való kinyújtása itt is megvalósítható. Ez estben a betápláló fővezeték ötvezetős és a csatlakozó főelosztót követően értelemszerűen már csak ötsínes, ötvezetős elosztás megengedett.
Mindig figyelembe kell venni, hogy a fővezetékeken, ezen belül a PE vezetőkön és a földelővezetőkön, valamint a fő földelősínen is rész-villámáramok folyhatnak. Ezért e vezetőket nem szabad ferromágneses anyagon átvezetni. Emiatt acéllemezből készült csatlakozó főelosztó és egyéb épület főelosztó alkalmazása kimondottan kerülendő!
Ha a fogyasztásmérő berendezés a telekhatáron, kerítésvonalban van elhelyezve, akkor az épület erősáramú betáplálása a mért fővezeték, ami kábel kivitelű és PEN vezetős (az ehhez tartozó keresztmetszeteket be kell tartani). Ez esetben ne a fogyasztói főelosztó PE kapcsa legyen a fő földelősín, mert ez műszaki szempontból több oldalról is hátrányos. Ha hosszú földelővezetővel vagyunk kénytelenek összekötni a fő földelősínt a földelőrendszerrel, akkor jelentős mértékben rontjuk annak műszaki lehetőségét, hogy azon a vezetékhálózaton érdemben működőképes, hatékony túlfeszültség elleni védelem legyen kialakítható. Ennek oka az, hogy a hosszú földelővezetőn a levezetni kívánt rész-villámáram jelentős feszültségesést okoz, ami mindig hozzá fog adódni a túlfeszültség elleni védelem Up védelmi szintjéhez, a védett készüléktestek és az EPH-rendszerbe kötött házi fémhálózatnak minősülő szerkezetek között pedig meg nem engedett értékű potenciálkülönbségek léphetnek fel. Előbbi problémák elkerülése érdekében a mért fővezetéket az épület lábazati részében elhelyezett műanyag tokozatba kell érkeztetni, és itt kell kialakítani a fő földelősínt, mint PEN sínt (TN C S rendszer), majd a mért fővezetéket ötvezetős kivitelben kell továbbvezetni a fogyasztói főelosztóba. Ezt a megoldást ábrázolja a 4. számú ábra.

A PE vezetők keresztmetszeteinek megválasztásánál a vele azonos vezetékrendszert képező fázisvezető keresztmetszetéből kell kiindulni. A fázisvezető(k) 16 mm² keresztmetszetéig a védővezető keresztmetszete azonos kell, hogy legyen a fázisvezető keresztmetszetével. Ha a fázisvezető 25 mm² keresztmetszetű, a PE vezető szükséges keresztmetszete 16 mm², e felett pedig a PE vezető szükséges keresztmetszete a fázisvezető fele lehet.

Eddig a TN-rendszert tárgyaltuk. TT rendszer kialakítása esetén tulajdonképpen minden az eddig leírtakkal azonos, de érdemi műszaki eltérés az, hogy az épület erősáramú betáplálásban a PEN vezető N sínre kötendő, ami csak üzemáramot vezet, nincs (nem lehet) érintésvédelmi funkciója, erről a sínről csak N vezetők indulhatnak. A három fázis és a nulla sínekkel, illetve kapcsokkal azonos térben kell elhelyezni a PE sínt, ami a fő földelősín és erről kell indítani a PE vezetőket. Mivel a méretlen betáplálások terei pecsétzárazottak, így a fő földelősínre történő földelővezető csatlakozást ezen a téren kívül kell megvalósítani, a már említett módon.
A TT rendszerhez tarozóan megemlítendő, hogy a jelenlegi előírások értelmében TN rendszerű ellátó hálózatról csak TN rendszerű fogyasztói/felhasználói vezetékhálózat indítható, illetve alakítható ki.

Ebben a terjedelemben minden gyakorlatban előforduló esetre vonatkozóan nem lehet bemutatni a lehetséges megoldásokat, de a leírtak remélhetőleg használható információkat adnak a szakemberek számára a hibavédelem, a védővezetős érintésvédelem helyes kialakításához.

Forrás: Ádám Zoltán, www.villanyszaklap.hu

 

Ön szerint mennyire fontos a minőség?
 

Belépés

Camelpark PR module